A hulladékhasznosítási tevékenység folyamatosan és szigorúan ellenőrzött
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a környezetvédelmi hatóság folyamatos ellenőrzésével a területen komplex monitoring-rendszert üzemeltet az általa kezelt tározók területén és környezetében.
A talajvízfigyelő kutak 1987-ben, illetve a VII. tározó körül 1995-ben létesültek, amelyek az óta szolgálnak a tározók körzetében lévő talajvíz minőségének, szennyezettségének megfigyelésére. A monitoring kutak beüzemelésük óta biztosítják a historikus vizsgálati adatok a az illetékes környezetvédelmi hatóság számára. A vízszint- és vízkémiai vizsgálatok alapján, a rekultivációs munkálatoknak nem mutatható ki negatív hatása a felszín alatti vízkészletekben.
„A Duna esetében mind a mért kémiai eredmények, mind a lefolytatott modellvizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a tározók okozta szennyező hatás a folyam vízminőségére gyakorlatilag elhanyagolható mértékű. (…)A tározóktól délre található Fényes-patak és Szőny-Fűzfői csatorna esetében is történtek vizsgálatok, melyek arra az eredményre vezettek, hogy a tározók miatti többletterhelés elhanyagolhatóan kis mértékű.” (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 90-18/2015 határozata, 16. oldal)
A levegőtisztasági mérések tíz éve egészségügyi határérték alatti mértéket mutatnak.
A fedőrétegben, annak ellenőrzése alapján, fokozatosan szaporodnak fel a humusz és a humuszjellegű anyagok.
A növények beltartalmi értékeinek folyamatos vizsgálata nem mutat ki nehézfém-felhalmozódást. A területen élő állatok, rágcsálók, madarak vizsgálata alapján az elhullás oka természetes, belső szerveikben káros felhalmozódást nem tapasztaltak.
„A rekultivációs tevékenység (lefedés, növénytelepítés) 20 évvel ezelőtti megkezdése óta a kiporzás mértéke- és területe egyre csökkent, ez az élővilág szempontjából is egyre pozitívabb hatást jelent. A rekultivációval a kiporzás csökken, új élőhelyek jönnek létre a növénytelepítés után, valamint a spontán szukcesszió is beindul. (…) A tározókkal szomszédos Natura 2000 terület jelölő fajaira, élőhelyeire nem várható kedvezőtlen hatás a hulladékkezelési tevékenység miatt.” (Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának 90-18/2015. számú határozata, 16. oldal)
A TKV Zrt. 2014-ben átfogó tényfeltárást végeztetett az almásfüzitői tározókra és környezetére vonatkozóan, amely vizsgálta a terület történelmét a szennyezés okainak és idejének pontos megismerésére, a területen található szennyezés jellegét, jelenlegi és jövőbeni hatásait a környezetre, az itt élő lakosságra és ez élővilágra egyaránt. A tényfeltárás vizsgálatait nemzetközileg is elismert magyarországi szakértőcsoportok (cégek, egyetemek, tudományos intézetek, független szakértők) végezték el.
Általánosan megállapítható, hogy a múltban történt timföldgyártásnak és a vörösiszap-elhelyezésnek volt a területre a leginkább kedvezőtlen hatása a területfoglalás, élőhely-átalakítás, zaj- és porszennyezés és zavarás által. A terület eredeti élőhelyei ez által teljesen megsemmisültek, az eredeti növényzet a Duna közvetlen sávjába szorultak vissza, ahol maradványaik mai napig megtalálhatóak: „A fentebb ismertetett vizsgálatok egyértelműen jelzik, hogy a tározók környezetében észlelhető szennyeződések részben a Timföldgyár területén üzemeltetett technológiákból, részben a kazettákba betöltött vörösiszapból származnak. … a bemutatott talajvíz szennyeződési koncentrációk trendjei alapján (D) kármentesítési célállapot határérték meghaladás az elkövetkező 5 évben nem várható. ” (Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának 90-18/2015. számú határozata, 14. oldal)
A timföldgyár és a tározók létesítésékor okozott szennyezés mai állapotáról, terjedéséről dr. Kovács Balázs a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet intézetigazgató beszél, valamint a szennyezés Dunára vonatkozó határiról dr. Andó József a földtudományok kandidátusa beszél.
Szakhatósági ellenőrzések, vizsgálatok
A folyamatos hatósági ellenőrzések mellett, 2010 óta eltelt 5 év 14 hatóság alatt közel 90 alkalommal végzett ellenőrzést, továbbá más szervezetek is számos vizsgálatot folytattak:
Hatóságok: környezetvédelmi felügyelőségek, Bányakapitányság, Vízügyi Igazgatóság, Katasztrófavédelem, népegészségügyi szolgálat, miniszteri vizsgálatok;
Tudományos szervezetek: Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóintézet, Eötvös Loránd Geofizikai Intézet.
|
Időpontja |
Szerv neve |
Kifogást emelt |
|---|---|---|
|
2015. december 15. |
Bányahatóság |
NEM |
|
2015. november 24. |
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály |
NEM |
|
2015. október 16. |
Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2015. szeptember 29. |
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2015. augusztus 26. |
Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2015. július 15. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2015. június 24. |
Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2015. június 24. |
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Ellenőrzési Osztály |
NEM |
|
2015. június 4. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság |
NEM |
|
2015. április 8. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2015. március 24. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
NEM |
|
2015. február 3. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2014. november 25. |
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség |
NEM |
|
2014. november 25. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2014. október 1. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2014. augusztus 28. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2014. május 19. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság |
NEM |
|
2014. április 28. |
Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2014. április 25. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság |
NEM |
|
2014. február 20. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság |
NEM |
|
2013. december 10. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság |
NEM |
|
2013. november 6. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság |
NEM |
|
2013. október 17-18 |
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség |
NEM |
|
2013. szeptember 11. |
EMT Zrt. |
NEM |
|
2013. augusztus 1. |
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság, Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság |
NEM |
|
2013. június 12. |
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség |
NEM |
|
2013. június 12. |
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség |
NEM |
|
2013. június 12. |
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség |
NEM |
|
2013. június 12. |
Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség |
NEM |
