Rekultivációs folyamat

A hulladékhasznosítási tevékenység a VII. sz. tározón történik, ezért természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek nem sérültek a kialakításakor, hiszen a természetes növényzetet a tározók évtizedekkel ezelőtti létrehozása számolta fel. Az itt folyó hulladékhasznosítási tevékenység segíti a tározók rekultivációját, mivel az előállított fedőanyagot helyben hasznosítjuk a vörösiszap tározók felszínének fedésére, megakadályozva ezzel a kiporzást. A fedés és a növénytelepítés kb. két évtizeddel ezelőtti kezdete óta a kiporzás mértéke és az ezzel érintett hatásterület mérete jelentősen csökkent, és folyamatosan csökken ma is.

„A Tatai Környezetvédelmi Zrt. által alkalmazott technológia szerint a komposztanyag kihelyezését követően a rekultivációs, hasznosítási folyamat utolsó fázisaként a helyi adottságok tükrében kialakított talajvédő gyeptársulás telepítése történik/történt a tározón. Az elvárásoknak megfelelően a gyep további biológiai lebontási folyamatokat indukál, illetve növeli a fedőréteg humuszkészletét, továbbá táplálékot és élőhelyet biztosít a fokozatosan betelepülő állatvilág számára. A tározóterületek teljes lefedése közben és után a Zrt. figyel a felhagyás utáni állapotokra. A tájba illesztéshez és az élővilág magasabb rendű, gerinces tagjainak védelmében szükséges kialakítaniuk a gyepkultúrában, foltszerűen, sziget jelleggel facsoportokat. A fás társulásokat a spontán megjelenő magoncok meghagyott állománya képezi. Ezen ligetek ápolása, karbantartása nem szükséges. Az esetlegesen megjelenő újabb sarjakat, magoncokat a rendszeres tisztító kaszálás elpusztítja.”

„A Tatai Környezetvédelmi Zrt. tározóin történő talajosodási folyamatokat követő vizsgálatok szerint a fedőréteg kialakítását követően a benne meginduló talajosodási folyamatok révén alkalmas élettérré válik a vegetáció számára.” (ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának részletes projektzáró szakmai jelentése a TKV Zrt. almásfüzitői tevékenységéről 71. és 72. oldal, 2007.)