A hulladékok használata, mint másodlagos nyersanyag kiemelt környezetvédelmi cél

A TKV a vörösiszap tározók lefedéséhez egy olyan anyagot alkalmaz, amely helyettesíti a termőföldet, védve ezzel az értékes mezőgazdasági területeket. Ezt az anyagot hulladékokból állítjuk elő, amelyek a kezelést követően válnak alkalmassá a talaj helyettesítésére.

A fedőréteg előállításához minőségi alapanyagokra van szükségünk, azaz olyan jellemzőjű hulladékokra, amelyek a folyamat végén a természetes talajhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyag jön létre, amely alkalmas vegetáció telepítéséhez.

A feldolgozott hulladék szerves és szervetlen anyagokból áll. A szerves anyagok a biodegradáció során lebomlanak, a szervetlen anyagok a készülő fedőanyag vázszerkezetét alkotják. A technológiában nem hasznosítható, kiválogatott hulladékot, göngyöleget feljogosított hasznosítóba vagy ártalmatlanítóba szállítjuk.

 

A munka során csak olyan anyagokat használunk fel, amelyek alkalmasak arra, hogy belőlük a szabványoknak megfelelő, rekultivációs fedőanyag jöjjön létre. A speciális eljárás biodegradáció során a veszélyes anyagok is lebomlanak. Hasonló folyamatok játszódnak le, mint a természetben, csak jóval gyorsabban, ellenőrzött körülmények között, ipari méretekben.

A hasznosítás során előállított anyag csak minősítés után, egyedi engedéllyel hasznosítható fedőanyag, így alkalmazása csak megfelelő hatósági kontrol mellett valósulhat meg, teljesítve az elővigyázatosság elvét.

Az engedélyezett hulladékok nagyságrendileg 50 féle anyagot jelentenek, melyeket származásuktól függően különböző EWC kód alá sorol a törvény. Az általunk használt hulladékok főbb csoportjai:

  • olaj tartalmú pl. olajjal szennyezett föld, autómosó olajos iszapja;
  • magas szerves anyag tartalmú pl.: szennyvíziszap;
  • könnyen bomló szerves hulladék pl.: biohulladék vagy zöldhulladék, élelmiszeripari hulladék;
  • ásványi szervetlen pl.: pernye, füstgáztisztítási hulladék, kőpor, mésziszap;
  • egyéb pl.: csapadékvíz.

„A talaj szilárd fázisa, leszámítva a néhány százalék szerves anyagot, ásványokból áll. A természetes ásványi talajokban a szervesanyag-tartalom 1-5%1 között változik. Ebből is látható, hogy a talaj kialakulása szempontjából döntő az ásványi háttér jelenléte.”

„A természetes talajban mállás következtében változatos méretű és tulajdonságú frakciók alakulnak ki, amelyek a szervetlen kolloidok zömét adják. A mállás2 alakítja ki közvetlenül a kémhatást, a vízgazdálkodási, levegőgazdálkodási és tápanyag-szolgáltatási tulajdonságokat.”

„A bazalt különösen gazdag talajok kiinduló kőzete. A hamuból3 keletkezett talajok podzolosodnak a legkevésbé.”

„A technológiában a hasznosításra átvett szervetlen hulladékok (salakok, pernyék stb.) a természetes talajfolyamatokban jelenlévő ásványi komponenst pótolják, azok szerepét töltik be.”

(MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet: Biodegradációs, komposztálás jellegű hulladékkezelési technológiák szakmai, tudományos alapjainak összefoglalása 23. oldal, 2011. február 14.)

1 A legjobb talajok szerves anyag tartalma 2-2,5% közötti. 5%-os szervesanyag-tartalma a láptalajoknak van.

2 Almásfüzitőn a mállás folyamatát a kőzetek aprításával, darálásával segítjük elő. A bazaltot a kőzetgyapottal helyettesítjük a tárolón.

3 Hamu=pernye

 

 „Egyes mikroorganizmusok képesek a más élőlények számára mérgező, vagy nehezen bontható szénhidrogéneket az életműködésükhöz szükséges szénforrásként hasznosítani, bontani.  Természetesen az ilyen mikroorganizmusok testfelépítése, szaporodása számára is nélkülözhetetlen az egyéb makro-, mezo- és mikrotápelemek jelenléte. Ésszerűbb, ha a mikrobák a szennyezést hordozó közeg – talaj, hulladékok – szervetlen összetevőiben eleve hozzáférhetnek azokhoz.”

„A lebontás időigénye a szennyezettség mértékétől, jellegétől és a mikroorganizmusok életfunkcióit, szaporodását elősegítő egyéb tényezőktől függően tág határok között, néhány héttől több hónapig vagy évig változhat. Az oltóanyag hatékonysága tehát nemcsak a gyártótól, hanem jelentős mértékben az alkalmazó szakmai munkájától is függ.”

„A humuszképződés folyamatában mikrobák seregével is nyújthatunk segítséget. A hagyományos komposztálás is arról szól, hogy a természetes bomlás eredményeként rendkívül bonyolult összetételű humusz jellegű anyagok, és egyszerű, nem humusz termékek is keletkeznek. Minél egyszerűbb kémiai összetételű a szennyező szerves anyag, annál nagyobb arányt képviselnek benne az említett egyszerű, nem humusz termékek. A humuszképződés a természet egyik alapvető regenerációs folyamata, amely szerencsére sokszor csodákra is képes.”

„A biológiai oltóanyagok a környezetvédelmen belül széles körben használhatók: akár repülőterek és volt vagy működő ipari objektumok kármentesítésére is alkalmasak.”

(Trócsányi Zénó, a Geosan Kft. vezetője – Magyar Nemzet, 2011. december 2.)

 

Változtassunk életünk minőségén!

Tatai Környezetvédelmi Zrt.Kereskedelmi Képviselet
Iroda: 2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
Fax: +36 34 587 064
E-mail: info@tkv.hu
2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
E-mail: kereskedelem@tkv.hu