Dr. Kovács Balázs, Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója a videóban beszél a Tatai Környezetvédelmi Zrt. felkérésére a tározók alatti talajvízzel kapcsolatban végzett tényfeltárás eredményeiről. Kovács Balázs kijelenti, hogy a vörösiszap és a tározótér anyagának nagy része vízzáró, a vörösiszap tározónak a lakosságra és a Duna vizére gyakorolt kockázata kicsi, a tározó biztonságos.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. felkérésére, Dr. Csáki Ferenc, okleveles geológus, víz- és földtani közeg szakértő, munkatársaival minden részletre kiterjedően megvizsgálta az almásfüzitői vörösiszap tározókat határoló gátak műszaki állapotát. Az interjúban a szakértő az eredményekről beszél, melynek lényege: a gátrendszer minden szempontból biztonságos, még a térségben esetlegesen előforduló földrengéseknek is ellenáll.

Dr. Andó József, a földtudományok kandidátusa a videóban elmondja, hogy Almásfüzitőn a vörösiszap tározókhoz föld medrű kazettákat és gátakat alakítottak ki, a helyi anyag felhasználásával, a legfinomabb, agyagosabb, iszapos rétegeket választva. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. által kezelt vörösiszap tározó szivárgási tényezője alacsony, a szennyezettség valószínűleg ki sem mutatható, a hatását tekintve az élővízre, állatokra, általában az ökoszisztémára felmérhetetlenül kicsi.

Dr. Uzinger Nikolett, okleveles agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, Talajbiológiai és -biokémiai Osztály osztályvezetője az interjúban beszél a Tatai Környezetvédelmi Zrt. által használt technológiáról. Uzinger Nikolett szerint a biológiai lebontással és vázképző anyagok felhasználásával előállított talajhelyettesítő anyag alkalmas lehet a természetes talajok kiváltására.

Musicz László, okleveles építőmérnök, humánökológus, környezetvédelmi szakértő a videóban beszél arról, hogy a már korábban rekultivált vörösiszap tározókon szinte természet közeli fauna és flóra alakult ki, amely az idő előrehaladtával még inkább erősödni fog.

 A műsor vendége Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója, aki az almásfüzitői vörösiszap tározók biztonságáról beszél. Farkas Béla ismerteti a fedőréteg előállításának folyamatát, a cég által alkalmazott biodegradációs technológiát. A rekultivációnak köszönhetően a környezetvédelmi cég megszüntette a kiporzást.

Tömöri Balázs, a Greenpeace aktivistája és Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója az almásfüzitői vörösiszap tározó biztonságát veszik górcső alá. Farkas Béla megcáfolja a Greenpeace állításait, és beszél a fedőréteg előállításának folyamatáról, a cég által alkalmazott technológiáról, annak biztonságáról.

 Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója a Hír Tv Zöld övezet című műsorában beszél a hulladékgazdálkodásról. Farkas Béla szerint a legfontosabb, hogy a keletkező hulladékokat minél nagyobb arányban újrahasznosítsák. Farkas Béla beszél a mesterséges talaj előállításának folyamatáról, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. által alkalmazott biodegradációs technológiáról.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. működési engedélye jogszerű, megfelel az összes magyar és európai uniós előírásnak. Cseszregi Róbert, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. szóvivője elmondja, hogy amit a környezetvédelmi cég csinál, az hulladékhasznosítás. A cég hulladékokból fedőréteget állít elő, ezt a talajhelyettesítő anyagot a vörösiszap tározókra terítik, és így megszüntetik a kiporzást.

Varga Livius az alumínium nyersanyaga, a bauxit után érdeklődik. Egy expedíció során felkeresi a korábbi nagyobb magyarországi bauxitbányákat és lelőhelyeket, így jut el Almásfüzitőre, a korábbi timföldgyárhoz. Az almásfüzitői timföldgyár korábbi tevékenységéből keletkezett vörösiszapot 8 tározóban helyezték el, amelyekből hétnek a rekultivációját a Tatai Környezetvédelmi Zrt. végzi.

 A Tatai Környezetvédelmi Zrt. 2012. január 25-én, a vállalat tevékenységét bemutató dokumentum gyűjteményt adott át Ambrus Dánielnek, az Európai Unió Magyarországi Képviselete politikai vezetőjének. Az átadás után a környezetvédelmi cég sajtótájékoztatót tartott. A kérdésekre Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója és Cseszregi Róbert, a cég szóvivője válaszolt.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. 2012. január 25-én, a vállalat tevékenységét bemutató dokumentum gyűjteményt adott át Ambrus Dánielnek, az Európai Unió Magyarországi Képviselete politikai vezetőjének. Az átadás után a környezetvédelmi cég sajtótájékoztatót tartott, ahol Farkas Béla, a cég környezetvédelmi igazgatója savból és nátronlúgból sós vizet készített, majd ivott is belőle, demonstrálva, hogy két veszélyes anyag megfelelő kezelés után más minőségű, hasznos anyaggá alakulhat át.

A múlt század közepén timföldgyár épült Almásfüzitőn. Az ott zajlott gyártás mellékterméke volt a vörösiszap, amelyet 8 tározóban helyeztek el, ezek közül 7 tározó Almásfüzitőn található. Ezek teljes területe 200 hektár, és összesen 15 millió köbméter vörösiszap tartalmaznak. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. feladata a terület rekultivációja, porzásmentesítése.

Az almásfüzitői timföldgyár működése során keletkezett vörösiszap rekultiválását a Tatai Környezetvédelmi Zrt. végzi. Az összes almásfüzitői tározó vízzáró agyagszigetelésű medencében épült, a vörösiszap mára már megszilárdult. Farkas Béla, a cég környezetvédelmi igazgatója elmondja, hogy a TKV feladata a porzásmentesítés mellett az, hogy a rekultiváció eredményeként gazdag élővilág alakuljon ki a tározók területén.

A Bányakapitányság és a katasztrófavédelem is megvizsgálta, és megfelelőnek, biztonságosak tartja az almásfüzitői vörösiszap tározó gátjának állapotát, ezek a Duna legstabilabb védőgátjai közé tartoznak. A gátak állapotát rendszeresen ellenőrzik. A szükséges karbantartási munkákat a vízügyi hatósággal közösen végzi el a Tatai Környezetvédelmi Zrt. Farkas Béla, a cég környezetvédelmi igazgatója elmondja, hogy a gátak földrengés-biztosak, és bármi történik, vörösiszap nem folyhat ki a tározóból, mert halmazállapota szilárd.

Almásfüzitőn 30 éve hordtak utoljára vörösiszapot a tározókba. A vörösiszap, amely nevét vörös színű vastartalmáról kapta, értékes fémeket tartalmaz, amelyek kinyerése jelenleg nem gazdaságos. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. a már teljesen kiszáradt vörösiszap tározó felszínét mesterség talajjal fedi le, amely réteget könnyű lesz eltávolítani, amikor majd megfelelő technológiával már hasznosíthatóvá válik a vörösiszap.

Az egykori Timföldgyár hét vörösiszap tározót épített Almásfüzitőn, egyet pedig a közeli Neszmélyen. Az almásfüzitői tározókat a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kezeli és rekultiválja. Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója arról beszél a videóban, hogy a cég hiteles mérésekkel bizonyította, hogy a vörösiszap kazetta teljesen biztonságos.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. több mint két évtizede fedi le talajpótló anyaggal az almásfüzitői vörösiszap tározók tetejét. Több mint 150 hektárnyi területen már megvalósult a rekultiváció. A kiporzás mennyisége jelentősen csökkent és az egészségügyi határérték alá került, az élővilág gyorsan birtokba vette a területet. Farkas Béla, a Tatai Környezetvédelmi Zrt, környezetvédelmi igazgatója részletesen bemutatja a folyamatot.

A Tatai Környezetvédelmi Zrt. különböző hulladékok felhasználásával olyan talajt hoz létre a kiszáradt vörösiszap felszínén, amelyen élettel teli, zöld világ sarjad. Csak olyan hulladékot használ fel a cég, amelyből fedőanyag készíthető. Mielőtt a hulladék bekerül a telepre, minden egyes tételt ellenőriznek. A biológiailag nem lebontható hulladékokat a cég arra feljogosított hulladékkezelőnek adja át.

Az almásfüzitői vörösiszap tározón a Tatai Környezetvédelmi Zrt. különböző hulladékok felhasználásával hoz létre mesterséges talajt. A cég csak szerződés alapján vesz át ellenőrzött hulladékot, és a fedőanyag készítésének minden fázisát is folyamatosan ellenőrzik. Nem keverik össze a vörösiszappal, csupán a felszínére helyezik el a talajpótló anyagot, amelyen már könnyen megtelepedik a növényzet.

A vörösiszap kiporzása sokáig megkeserítette az Almásfüzitőn élők életét, ezért fontos számukra is a tározók rekultivációja. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. által kifejlesztett, biodegradációs eljárással előállított fedőanyag a legalkalmasabb a tározók lefedésére. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. 1986 óta dolgozik az almásfüzitői vörösiszap tározók lefedésén.

2013. június 7-én a Dunán levonuló árvíz, az „évszázad árvize”. A gát Almásfüzitőt védi a Dunától, a gátkorona legalább 60-80 centivel magasabb annál, ahol a Duna tetőzni fog, nem kellett erre a részre homokzsákot vinni. Farkas Béla a Tatai Környezetvédelmi Zrt. környezetvédelmi igazgatója elmondja, hogy a tározóknak saját, erős gátat építettek. Az összes almásfüzitői tározó alatt 5-6 méter vastag vízzáró agyagréteg van, így innen nem kerülhet szennyezés a Dunába. A tározó gátja 5,5-6 méterrel magasabb, mint az almásfüzitői árvízi gát. A Duna csak akkor tudná elönteni a tározót, ha a vízmagasság a jelenlegi tetőzésnél 6,3 méterrel magasabban lenne. Ez elképzelhetetlen, mivel a folyó túlsó oldalán 5 méterrel alacsonyabban van az árvízvédelmi töltés koronaszintje.

Az almásfüzitői timföldgyár 1950-ben kezdte meg a termelést. A gyártási folyamat melléktermékeként a gyár körüli tározókba engedett vörösiszap később teljesen kiszáradt, és a szél messze vitte a vörös port. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. 1986-ban kezdte meg biodegradációs eljárással annak a fedőanyagnak az előállítását, amellyel a vörösiszap tározó rekultivációját megoldották.

Változtassunk életünk minőségén!

Tatai Környezetvédelmi Zrt.Kereskedelmi Képviselet
Iroda: 2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
Fax: +36 34 587 064
E-mail: info@tkv.hu
2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
E-mail: kereskedelem@tkv.hu